Rólunk PDF Nyomtatás E-mail
Koppányvölgye Helyi Akciócsoport bemutatása
A Koppányvölgye Helyi Közösség  2007. szeptemberében kettő, a LEADER+ Programban nyertes akciócsoport összefogásával jött létre (Balatonföldvári ACS, Koppányvölgyi ACS ) a Koppányvölgyi Akciócsoport Gesztor Szervezetének, a Völgy Hangja Fejlesztési Társaság Közhasznú Egyesületnek a kezdeményezésére. A két akciócsoport területe 28 települést foglalt magába, amelyhez további 28 település csatlakozott. Az akciócsoport így 56 települést fog össze Dél-Dunántúl Külső-Somogyi részén, a Balaton déli partjától majdnem Kaposvárig terjedő dombvidéken, 47.116 lakossal, 1160 m2-en. Kiterjed a teljes Balatonföldvári-, Siófoki- és Tabi Kistérségre, valamint nyolc falura a Kaposvári és kettőre a Tamási kistérségből.

 Az akciócsoport területén fekvő települések mintegy kétharmada (35) LHH besorolású. A térségben csupán 3 város található, de a legnagyobb is alig 5000 lakosú (Tab). A dombos térséghez kötődő táji szépséget és gazdag természetet az itt született Fekete István író munkássága tette közismertté. Történelmi múltja is gazdag, egyrészt a Balatonhoz kötődően, másrészt a honfoglalás kori (Koppány vezér területei) és a török hódoltság kori (Törökkoppány mint szandzsáksági központ) jelentőségéhez kapcsolódóan. A megkapó szépségű tájon már a rómaiak is sok majort (villa) létesítettek.
A térség turisztikai potenciálja a Balaton vonzerejéből, a főváros relatív közelségéből (M7) és a háttértelepülések természeti és kulturális örökségi értékeiből adódik, bár markáns identitással még nem rendelkezik. A parti sáv főként a balatoni turizmusból él, míg a háttértelepüléseken a szántóföldi növénytermesztés dominál. A parti települések ennek megfelelően sűrűbben lakottak és fejlettebbek. A partvonal sűrűn beépített, csak a szántódi rév környékén minősíthető természetközelinek.

A szép fekvésű háttértelepülések többsége néhány száz fős aprófalu. Sok zsáktelepülés. A megyei és a kistérségi határokon fekvő falvak máig térségfejlesztési szempontból belső perifériát, ún. „nulla zónát” képeznek, így különösen elmaradottak. 35 település az ország leghátrányosabb helyzetű (LHH) települései közé tartozik. Infrastrukturálisan fejletlenek, közigazgatásukra a körjegyzőségek jellemzők, az iskolák körzetesítettek, hiányosak a közszolgáltatások. E települések érdek artikulációs és érdek érvényesítő képessége rendkívül gyenge. Döntéseiket sokszor a nagyobb közigazgatási, gazdasági és politikai erők irányítják, még az elmaradottságuk okán beáramló fejlesztési források felhasználását meghatározó kérdésekben is. A települések egyötöde egykori, vagy ma is létező sváb közösség, 5 településen jelentős nagyságú roma közösség él. Az egykor virágzó, sokszínű mezőgazdaságban (szőlő, dohány, gyümölcs, gyógynövény, virág kultúrák, lótartás, legelőgazdálkodás) ma a szántóföldi növénytermesztés uralkodik, a háztáji gazdálkodásformák eltűnőben vannak. A térségben jelenleg nincsenek jellegzetes helyi termékek. A térség egyik legsúlyosabb problémája a fiatalok, főként a magasabb végzettséget szerzők, elvándorlása. A települések 62,5%-a, 35 település LHH besorolású (tabi kistérség, 2 falu a tamási, 6 a kaposvári, 2 a földvári és 1 a siófoki kistérségből). Jellemzőjük az 1000 fő alatti lakosság (átlag 300 fő), a szép fekvés, értékes természeti környezet (23 NATURA 2000-es terület) és gazdag kulturális örökség. Társadalmuk néhány kivétellel (a nagyobb roma népességgel rendelkező Értény, Koppányszántó, Büssü, Gölle, Teleki) természetes fogyást mutat. Ezek az aprófalvak (sok zsákfalu) a főútvonalaktól távol esnek, közlekedési viszonyaik rendkívül rosszak. A vállalkozói szféra fejletlen, általában néhány őstermelőből áll, így a közszférán és néhány TSZ utódtársaságon kívül foglalkoztató a településeken nincs. A regisztrált munkanélküliség néhány faluban 40 % feletti, a valóságban ennek majdnem a kétszerese.

A lakosság nagy része mélyszegénységben él, így a helyi szolgáltatások is elsorvadtak. Az elmaradottság ugyan sok épített értéket megőrzött, de a faluképek a hozzáépítésekkel, téves díszítő törekvésekkel és a hagyományos házak pusztulásával eljellegtelenedtek, a helyi kulturális örökség épített és tárgyi értékei folyamatosan pusztulnak. 
A másik problémakör a fő tevékenységet jelentő mezőgazdasággal, a szántóföldi növénytermesztéssel kapcsolatos, ami a tájat riasztó mértékben elpusztította, a biodiverzitást rohamosan csökkenti. A helyiek nem tudtak élni a rendszerváltozás lehetőségeivel, a kárpótlás, a privatizáció csak mélyítette a társadalmi feszültségeket. A TSZ utódtársaságok már nem jelentős foglalkoztatók, tulajdonosaik nem tagjai a helyi társadalomnak, nyereségük kiáramlik a térségből, azonban a stratégiai fontosságú kapacitásokat ők birtokolják (betakarító, szárító, raktározó). A kisebb gazdálkodók kellő kapacitások híján kiszolgáltatottak, nyereségük jó része e társaságoknál csapódik le. A sok kihasználatlan legelő ellenére az állattenyésztés nem terjedt el, biogazdálkodásban, kertészeti fejlesztésekben stb. nem gondolkodnak. A falvak a gazdag kulturális és természeti örökségre, a térség jó megközelíthetőségére (az M7 új szakaszának átadásával a fővárosból 1,5 óra alatt elérhetők) és a Balaton közelségére való tekintettel jelentős turisztikai potenciállal rendelkeznek.
A  Közösség 130 alapítótagja közül a köz-, a vállalkozói-, és a civil szféra az előírt arányoknak megfelelően képviselteti magát. Miután területi nézeteltérések nem merültek fel a szomszédos Közösségekkel, így Közösségünk az első körben 2008. január 21.-én megkezdhette a 120 napos tervezési időszakot. A HVS elkészítésében a tagok aktívan résztvettek, folyamatosan segítették a TKCS munkáját. A tervezési időszakkal párhuzamosan 130 tag közül 124 tag döntött úgy, hogy alapítótagja kíván lenni a Közösség által létrehozandó jogi személyiséggel rendelkező szervezetnek. Így jött létre a Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület, melynek bejegyzéséről a jogerős határozatot 2008. júliusában kaptuk meg.

Az egyesület székhelye Törökkoppány, ahol az akciócsoport munkaszervezete is működik jelenleg. A 2009. októberében akkreditált munkaszervezetben négy munkatárssal látjuk el a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által delegált feladatokat.