Koppányvölgye Helyi Akciócsoport bemutatása

A Koppányvölgye Helyi Közösség 2007. szeptemberében kettő, a LEADER+ Programban nyertes akciócsoport összefogásával jött létre (Balatonföldvári ACS, Koppányvölgyi ACS ) a Koppányvölgyi Akciócsoport Gesztor Szervezetének, a Völgy Hangja Fejlesztési Társaság Közhasznú Egyesületnek a kezdeményezésére. A két akciócsoport területe 28 települést foglalt magába, amelyhez további 28 település csatlakozott. Az akciócsoport így a 2007-2013 közötti tervezési időszakban 56 települést fogott össze a Dél-Dunántúl Külső-Somogyi részén, a Balaton déli partjától majdnem Kaposvárig terjedő dombvidéken, 47.116 lakossal, 1160 m2-en. Kiterjedt az akkori teljes Balatonföldvári-, Siófoki- és Tabi Kistérségre, valamint nyolc településre a Kaposvári és kettőre a Tamási kistérségből.

Az akciócsoport területe a 2014-2020 közötti tervezési időszakban a központi előírásokat követve módosult. Jelenleg lefedi a teljes Siófoki (Siófok város kivételével) és Tabi járást, valamint két települést a Tamási járásból. Ez összesen 49 települést jelent 1012,09 km2-en, 39.968 lakossal.

Az akciócsoport területe három, szinte párhuzamos, nyugat – keleti irányú vízfolyás, a Jaba, a Kis-Koppány és a Nagy-Koppány patakok völgyeit foglalja magában. A területének egésze a Külső-Somogyra jellemző, löszre épülő dombvidék, a hazai átlagnál magasabb erdőborítottsággal és alacsonyabb termőképességű mezőgazdasági területekkel. Településszerkezete aprófalvas jellegű, a térség természeti tőkében, éppen az elmaradottságnak  köszönhetően viszonylag gazdag. Természeti tőkéjének meghatározó, különleges eleme a Balatonnak a terület északi határát jelentő Balatonvilágos és Balatonszemes közötti szakasza és a terület déli határát jelentő  Koppányvölgy Natúrpark által lefedett, 3 jelentős NATURA 2000 élőhelyet is magában foglaló térség, amely egyben a legszegényebb, legelmaradottabb településeket fogja össze.

A térség kulturális öröksége tekintetében a Balatonhoz, a szántódi révhez, a szántódpusztai majorsági műemlékegyütteshez, a balatonendrédi csipkéhez, Koppány vezér egykori szállásvidékéhez és Törökkoppány török hódoltság-kori múltjához kapcsolódó értékek, a Koppányvölgy folklórja, archaikus hímzései, valamint néhány földvár maradványai emelkednek ki. A lokalitáson túlmutató adottságként elsősorban a Balaton mint természeti, kultúrtörténeti érték és hagyományos belföldi és a külföldiek által is jól ismert turisztikai desztináció említendő meg. A háttértelepülések elmaradottságnak köszönhetően gazdagabb természeti és népi kulturális örökségét a Koppányvölgy Natúrpark kívánja megőrizni és bemutatni.

A térség gazdaságának két meghatározó szektora a mezőgazdaság és a turizmus. Az agráriumra a nagyüzemi, intenzív növénytermesztés dominanciája jellemző, ami főként a hátrányos helyzetű településeken a káros externáliák miatt (helyi foglalkoztatási hatása minimális, elnyomja a kisebb
gazdálkodókat, nem képes rövid ellátási láncokat generálni, vagy abban részt venni stb.) gyorsítja a települések sorvadását. A birtokszerkezetre jellemző, hogy a területek 80-90%-át ilyen nagyobb üzemméretű (600 – 5000 ha) gazdálkodók használják, akik rendszerint nem is élnek (fogyasztanak) a térségben. Településenként átlagosan 1-2 ún. családi gazdálkodó működik, jellemzően 50 – 150 ha közötti üzemmérettel és sajnálatos módon a
nagyobb gazdaságokkal egyező profillal. Az egykori kertészeti ágazatok (szőlő, gyümölcs) még működő maradványai és az újabb ültetvényi kultúrák (bodza, homoktövis, levendula, stb.) is főként a parti sávban találhatóak. Sajnálatos körülmény az is, hogy az agrárium többnyire tőzsdei termékeket
(gabonafélék, kukorica, napraforgó, repce) állít elő, amelyek feldolgozás nélkül hagyják el a térséget. Ennek megfelelően a térségben nagyon kevés helyi élelmiszer termék található jelenleg, ráadásul az egykor virágzó háztáji gazdálkodás is teljesen elsorvadt, a kerteket kevesen művelik. Az idegenforgalom egyik kiemelkedő vonzereje a Balaton, amely azonban egy szűk, 2-2,5 hónapos szezonra korlátozódik. A szezont kihasználó vállalkozásokra is egyre inkább jellemző, hogy kevesebb a helyi, családi jellegű vállalkozás, a professzionális szálláshelyek és vendéglátóhelyek inkább a külső befektetők kezében vannak.